2014. március 12., szerda

4.rész

*Liz*

Ahogy Liam belépett az ajtón neki estem. 
-Na most mesélj el mindent!-parancsoltam.
-Levehetném a cipőm?-kérdezte.
-Gyorsabban és közbe nem tudsz beszélni na siessél már! Úristen nem tudom meddig tart neked haza jönni a másik utcából. És levenni egy idióta cipőt. Hát nem hiszem el siess már te..-folytattam volna de befogta a szám és elkezdett csikizni. Ilyenkor megtudnám ölni de mivel nagyon csikis vagyok ezért meg kell várnom míg abba hagyja. Kapálóztam de nem tudtam úgy meg ütni vagy rugni hogy megérezze és hogy fájjon is neki. Mondjuk nem csodálom hogy sosem győzök ilyenkor. Egy fejjel nagyobb mint én. Komolyan mellette néha törpének érzem magam. És akikkel lóg hát azok is ilyen magasak sőt van még magasabb is nála. 
-Hééé fejezd már bee..-nevettem és már fájt a hasam.
-Jójó.-hagyta abba és egy lépést hátrált. 
-Ez nagy hiba volt..-mentem neki. De megint elkezdett csikizni.
-Befejezted?-kérdezte.
-Jaja persze persze de akkor neki állnál beszélni?-tettem karba kezem.
-Beszél a fene. Kérdezd meg Emily-t számomra ez még nem publikus.-nyújtotta ki a nyelvét. Ezt annyira utáltam. 
-Jó akkor mindjárt jövök. -ugortam bele cipőmbe és kabim leakasztva mentem ki. Amint ki léptem a kapunk és már az utca vége fele jártam már meg is bántam. Ha jól láttam 3 részeg fazon közeledett felém. (Úgy van hogy a mi utcán ilyen bekanyarodós és a végén jobbra valamint balra is lehet menni.) Én még nem voltam teljesen a végén mikor ők bekanyarodtak. Én gyorsan megfordultam de mivel nem vagyok elég jó futó könnyen utol érhetnek. Csak reménykedni tudtam hogy nem én vagyok  célpont. A telefonom sikeresen ott hagytam az elő szobába. Amilyen gyorsan csak tudtam úgy siettem. Nem nagyon értettem miket kiabálnak utánam de sajnos értettem belőle pár szót. Nagyon be pánikoltam mikor lépteket hallottam magam mögött. Nem gondolkodtam csak cselekedtem. Elkezdtem rohanni. Amekkora szerencsém van még meg is botlottam. Persze így hamar utol értek. Az egyik fazon neki lökött a falnak és elkezdett fogdosni. Próbáltam szabadulni de mikor megpróbáltam ellökni annál erősebben szorított a falhoz. Alig lehettem magamnál. Az ájulás határán voltam. Remegtem és nagyon de nagyon féltem hogy most mi lesz. 
-Eresszen már el.-üvöltöttem tokom szakadtából és tört ki belőlem egy hatalmas sikoly. A nyakam rettentően fájt már. Ekkor arra lettem figyelmes hogy valami srác leütötte azt az állatot aki rám volt állva és a másik kettőt is elintézték. Ha jól láttam ketten vannak. Annyira fáj a fejem hogy ezt nagyon fel sem fogtam. Mikor elengedte a kezem az a barom nem tudtam magam tartani és a földre rogytam. A lábaim felmondták a szolgálatot. Az egyik srác a karjaiba vett és valahogy biztonságba éreztem magam. A nyakába temettem arcom és zokogásba törtem ki. Fogalmam sem volt hova visznek és hogy kik a nagy ''megmentőim''. Egyszer csak ismerős illatra lettem figyelmes. Persze hogy ismerős mivel haza hoztak. ezt onnan vettem észre mivel mikor bementünk egy házba bátyám aggodalmas pillantása fogadott és azonnal kivett megmentőm kezéből és a kanapéra ültetett.

*Liam*

Áthívtam Louist meg Braint mivel gondoltam hogy Liz nem siet haza sőt lehet hogy haza sem jön. Kezdtem elő pakolni a kaját piát meg mindent ami kell. Mikor dörömböltek az ajtón. 
-Fogadjunk Liz megint itthon hagytad a kulcsod.-hát most nagyot tévedtem. 
-Haver nyisd már ki.-hallottam Brain kissé ideges hangját.
-Jó jó nyitom.-azonnal kinyitottam. Brain rohant be és utána Louis Lizzel a karjaiban. Ez nagyon felzaklatott. Azonnal kikaptam kezei közül és leraktam a kanapéra.
-Mi történt?-kérdeztem zavarodottan.
-Hát azt mi sem tudjuk pontosan csak annyit láttunk hogy rá volt állva valami vadállat mondta Louis.
-Mi persze nem tudtuk hogy a húgod az csak miután leütöttük az elmebeteg részek barmokat ismertük fel.-ismerte be Brain.
-Nem tudom meg mondani milyen hálás vagyok nektek.-mondtam.
-Nem kéne meg nézni hogy nem lett e semmi baja?-kérdezte Louis. Feltűnt hogy a napokban érdeklődik Liz felé. 
-De ez jó ötlet.-ismertem be. Louist megkértem hogy hívja fel Emmet és azonnal amilyen gyorsan csak tud jöjjön át de ne mondjon semmit a szüleinek csak hogy átjön és itt alszik. Brain kint maradt az előszobába hogy ha Emm jön kinyissa az ajtót. De erre nem volt szükség mert Emm anélkül is csak úgy rohant befele.
-Hol van? Mi történt?-Emm is zavarodott volt.
-A kanapén.-mondta Braid.
-Liz te jó ég jól vagy?- majdnem összeesett Emm is az ijedségtől.


*Liz*


Rettenetesen fáj a fejem és hiába szólongattak nem tudtam felelni. Nagy nehezen erőt vettem magamon és kinyögtem egy ''fejem'' szót és a fejemhez kaptam.
-Liz...-ölelt magához Emm. Még csak most fogtam fel mi történt az elmúlt fél órába.
-Ááááuu rettenetesen fáj a fejem.-dőltem el a kanapén. 
-Egy pillanat és hozok gyógyszert.-rohant Emm a konyhába.
-Liz minden oké? Hol fáj? Mit csinált veled az az állat? Fel ismerted? Beverem a képét csak tudjam meg ki volt az.-szorította Liam kezét ökölbe. 
-Nyugi tesó én már elintéztem azt a nyápicot.-tette Louis Liam vállára a kezét.
-Tessék itt van ezt vedd be talán jobb lesz.-nyomott Emm kezembe egy pohár vizet és egy szem gyógyszert.
-Köszönöm. De ugye nem haragszotok ha felmegyek a szobámba és alszok?-mondtam alig halható gyenge hangon.
-Nélkülem sehova!-mondta határozottan Emm.
-Jó de én is itt leszek.-figyelmeztetett Liam. Felkísért Emm a szobámba átöltöztem lefürödtem és bebújtam az ágyba. Emm a szokásos helyen aludt. Az ablakom mellett van egy kis ágyszerűség ahol kényelmesen el lehet férni. Ahogy elhelyezkedtem mély álomba zuhantam.

1 megjegyzés: